A Búvópatak szeptemberi számának tartalmából


 

 

ÉDES ANYA, BÓDOG ANYA,

VERÁGSZILŐ SZÍZ MÁRIA,

Tücsökcsendből is hangzana,

Sziromneszből is: ária.

Fényes fésű a hajadban:

Alkony-sugár, őszi nap van.

Dióként az ember szava

Kopog eléd, BÓDOG ANYA,

Kék egekig rőten ringó

Szeptemberi rózsabimbó,

ÉDES ANYA, BÓDOG ANYA,

VERÁGSZILŐ SZÍZ MÁRIA.”

[…] - Németh István egy 1506-ban íródott Winkler-kódexbeli vers megrendítően szép parafrázisát adja közre Szüreti Mária-ének 2010-ből címmel a Búvópatak polgári kulturális és társadalmi havilap szeptemberi számában, mely már a nyárutó hangulatát idézi: a szüretek, a tanévkezdés, az őszre készülődés atmoszféráját, ünnepi pillanatokat, de gyötrelmekkel, sőt bűnökkel terhelt emberi sorsokat is.

Málékapáláskor a kivágott szárakat – csatában elhunyt zöld katonákat – összeszedtük s ölbe vittük a szekérre. Délidőben a hammason szalonnáztuk az ebédet, s utána kinyújtóztunk egy-egy diófa vagy kőris alatt. […] Ilyenkor már éregetett egy-egy szeme a szőlőnek, így ígérgetvén a bőséges szüretet. Kedvencem, a dalaváré, míg rózsaszínre festődött, indián törzsekről olvasgattam. Talán ők üzengettek az édes szőlőszemben? Ekkor utolsó kékpermetet kapott a hegy. Gyönyörű égszínű levet kevert apám: egy rész kékkő, két rész mész. Zuhanyozó napsugárban, szivárványban fürdött a domb. A szilva is már kékre érett, sárgára a dinnye ízű. Sok görnyedés, térdeplés árán vedrek, kádak lettek tele s ízek, aromák keveredtek.” – emlékezik gyerekkorára az erdélyi Veres Piroska Szekérbe fogott csillagok címmel.

Kósa Csaba Diófám sorsa című tárcájában, egy negyvenéves diófáról ír, amelynek idő előtt megöregedett kérgén úgy dolgozik Harkály doktor, mintha a mi életünkért is küzdene.

Minden fej Isten kápolnája címmel Cs. Varga István irodalomtörténész Németh László Széchenyi-drámájáról írt tanulmányával, a 225. évvel ezelőtt született gróf Széchenyi Istvánra emlékezik. A „legnagyobb magyarnak” 1846-ban, az Akadémián elhangzott beszédéből is idéz: „A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert a legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi, és innen fogja venni a Földön eredetét.”

A lapban először publikáló Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész két verse mellett (A körhinta, Sirálysikoltás) személyes hangvételű írásában Csodálatos vagy, Piroska! címmel, Molnár Piroska színművész „borsnénisen” természetes és szeretetreméltó pályafutásának néhány emlékezetes pillanatát idézi fel.

Gunnar Ekelöf svéd költő A szőlővessző című versét Bérczy József és Elisabeth Bérczy Bernström fordította le először magyarra. Ezt a filozófikus lírai remeklést is közli a lap.

Páskándi Géza miután megismerte a román börtönöket, áttelepült Magyarországra, és a huszadik század végének egyik legnagyobb magyar írójává vált. Pósa Zoltán Áltörténeti spiclidráma (Gondolatok Páskándi Géza Vendégség című drámájáról) című tanulmányában elemzi a kort, és a kiváló drámaíró alcímben említett drámáját.

Elárvult panoptikum című rovatában Rónay László Kodály Zoltán levelet ír címmel a Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus és néprajzkutató alakját kelti életre, akit a művészeti tantárgyakért Don Quijote szerepébe kényszerítenek.

Most induló, Magyar nagyasszonyok című rovatában Cseh Gizella tanár, újságíró Sarolt címmel az Árpád-ház tényleges ősanyjának, I. István király anyjának sorsát mutatja be.

Varga Rudolf készülő regényének részletét olvashatjuk Három farkas címmel. „Az udvaron jövök-megyek. A szokásos játékomat játszom. Elképzelek egy helyzetet. Leggyakrabban harci helyzetet. Húsz-harminc ellenséges katona áll velem szemben, azokkal küzdök. Körbekerítenek, de én ügyesen kibújok a kelepcéből. Hadonászok fakardommal, aprítom a láthatatlan ellenséget, egészen addig, amíg az utolsót is legyőzöm…”

Olvasólámpa című rovatunkba Alföldy Jenő irodalomtörténész írt könyvismertetőt Sorsfonalunk szakítópróbái címmel Varga Rudolf Varga Veron rokkája című versregényéről. „Veron nagymama jelképes alakká növekszik szemünkben. A hűséget, a helytállást, a családi közösség összetartását, a szegénysors elviselését, s a jobbra törekvést személyesíti meg. Különös – és ezáltal tipikus – képességeivel a sokaságban elvegyülő egyéniséget jelképezi. Azt, aki távol tartja utódait az emberiség egyik rákfenéjétől, az elidegenedéstől.”

Bakonyi István Heiter Tamás Fehéregyensúly című verseskötetére hívja fel az olvasók figyelmét.

Oláh János keserű boros poharai címmel Németh István a Kilencek költőcsoport július 25-én elhunyt tagjának műveit elemzi azzal a megjegyzéssel, hogy „Rózsa Endre és Utassy József korábban lezáródó életműve után az ő költészetére se tehet halottjegyet a mulandóság. Jusson ez eszünkbe a búcsúpohárnál.”

Cserna Csaba Pécsi cirfandli címmel szülővárosáról és gyermekkori emlékeiről ír. „A Buzássyaknak volt egy szőlőjük Ürögben (Magyarürög), többször kimentünk a dombok közé, ahol fürge patak szelte át a völgyet. Ignác bácsi kapálta, kötözte és szüretelte, ha nem fagyott, a présházban lakott nagy szegénységben.”

Péntek Imre költő, a Pannon Tükör volt főszerkesztője Műhely és fórum című publicisztikájában az irodalmi folyóiratok finanszírozásának anomáliáira hívja fel a figyelmet.

Szél babrál az ősznek rőt hajában

és megzizzen az illatos avar

A körte íze ott szunnyad a számban

a nyár emléke édesen fanyar

 

a szőlőmustban bársony zamat illan

már sejteti az újbor szép ízét

a kancsó száján gyümölcs nedve csillan

mely őrzi még a nyár arany színét - Kapui Ágota (Szeptember), Varga Rudolf (Volt egyszer egy világ) és Heiter Tamás (charles) versein kívül egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a lapban.

 

*

 

A Búvópatak már az egész országban - Budapest több pontján és minden megyeszékhelyen - kapható az újságárusoknál!

A lap ára 560,- Ft.

Az éves előfizetési díja azonban nem változik, továbbra is 5000,- Ft postaköltséggel együtt. A befizetéshez kérésre csekket küldünk, átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet, hogy kinek és azt is, hogy milyen címre küldhetjük a lapot!

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656 – 06 30 449 94 92

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

Share

Kiegészítő információk