A Búvópatak márciusi számának tartalmából


 

Potomság.

Nagyon csekély, jelentéktelen dolog – ezt jelenti. Ez volt az utolsó szó, amit életedben hallottunk tőled. Amint előtűnt a kozák lovasok karéja, a porfelhő a menekülők nyomán, amint az esti napfény megvillant a dzsidák vashegyén – akkor mondtad. Amint rémülten figyelmeztetett a doktor, maga visszahúzódott a sebesültek lazarettjébe, te pedig előrefutottál a halálra szántak közé. Hogyan jutott eszedbe, miért éppen ez a szó? Nem tudtad vajon, mi vár rád? Bíztál a vezérben, a szerencsében, a futásban, magadban? A huszonhat éves ifjú legénykedése volt ez, a szárnyaló lélek harcra kész kiáltása? Vagy éppen mindent tudtál pontosan, őrnagy?” – Lukáts János Potomság című írásában az 1848. március 15-i forradalom szimbólumává vált Petőfi Sándort szólítja meg a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap ünnepi számában.

Ezernyolcszáznegyvennyolc az égen

Egy új csillag, vérpiros sugára

Életszínt vet a betegségében

Meghalványult szabadság arcára.”

[…] – olvashatjuk újra a forradalmár költő 1848 című versét.

A lap most megjelent számában a márciusi ifjak másik vezéralakjának, Vasvári Pálnak Irányeszmék című, örök érvényű írásából is megismerhetünk egy újabb részletet: „Szükség, hogy az állam fölött kormányzók álljanak. De ezek legyenek olyanok, minő növényen a virág. A virág is felette áll a növénynek, és annak nedvével táplálkozik. De ez a növény tudta, akarata, beleegyezése szerint történik. Minden életerejét örömest megosztja a virággal, mert abban önlétét látja képviselve, e virág színeiben neme tökélyei összpontosulvák.”

Bakay Kornél történész Forradalmaink című tanulmányában az 1848-as és az 1956-os forradalmat hasonlítja össze, a párhuzamokat és a különbözőségeket, megállapítva mindkét esetben, hogy a történelemben nincs fényesebb fejezet, mint amelyet a magyar nép írt be harcával a szabadságért.

Petrőczi Éva Erkel utca tizennyolc című versében egy olyan ferencvárosi házat sirat el, amelyet még a szomszédban lakó - kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született - Arany János is látott.

[…] Ez balladába illő téma volna,

de rólad, neked, én, most csak

pár sort, halkan, romok

alól dúdolhatok.

 

Eljött az Erkel utca fél-halála.

Úri lócsiszár-kezekben

haldoklik Arany János maradék világa.”

 

Győri Andor A sisak című novellájában arról ír, hogy a jövőben milyen veszély fenyegeti az emberi értékeket, érzéseket, ha eluralkodnak rajtunk a gépek, a technika, különösen akkor, ha ezt intézményesen veti be ellenünk – a szerző szerint cseppet sem változó – mindenkori hatalom.

Sodrásban sodrás ellen című recenziójában Alföldy Jenő Marosi Gyula önéletrajzi elbeszéléseit tartalmazó kötetét (Generalisszimusz az Akácfa utcában) mutatja be. „Az egyes szám első személyben megszólaló szerző első maradandó olvasmánya az Egri csillagok. Addig a mesék álomvilágának vagy az álpátoszt sugárzó szovjet ifjúsági regényeknek – más-más okból – alig volt közük a gyerek tapasztalataihoz. Gárdonyi regénye viszont tökéletesen megfelelt az eszmélkedő tízéves diák lelkivilágának, a március tizenötödikén hallott Nemzeti dalnak és annak a megmagyarázhatatlan érzésnek, amelyet a Himnuszhallatán veszünk észre magunkban magyar lakta területeken.”

Bakonyi István A veszteség és a diadal elviselése címmel Szentmártoni János első kisregényét (Szomjúság) ajánlja az olvasók figyelmébe.

Németh István tájak és költők kapcsolódási pontjait bemutató esszésorozatában most a Szent György-hegy irodalmi emlékeit kutatja Utassy József költészetén keresztül Nevet ránk az égből Bacchus címmel.

Honnan kísér ez a sugárzó dallam,

ily leheletmód lebegően,

akár a szivárványszínek

a kitárult égi mezőben? – „

[…] Kerék Imre Hellászi ősz című versében a költőtársa, barátra, Papp Árpádra emlékezik, aki márciusban lenne nyolcvan éves.

A lapban először publikál Katona Imre Boldog Egidio testvér és Szent Ferenc verseinek magyarra fordításával. Szent Egyed Ének a szeretetről című verse így hangzik:

Ó, szeretet, szép testvérem,

én legszebb testvérem,

kövek és vaspántok nélkül

építs egy várat nékem.

Szép testvérem,

kövek és gerendák nélkül

egy várost építs nékem.

 

Építs nekem egy várost,

de ne legyen kőből és vasból,

várat is adj hozzá nékem,

de ne álljon téglafalakból.

 

Egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a lapban.

 

*

 

A Búvópatak már az egész országban - Budapest több pontján és minden megyeszékhelyen - kapható az újságárusoknál!

A lap ára 560,- Ft.

Az éves előfizetési díja azonban nem változik, továbbra is 5000,- Ft postaköltséggel együtt. A befizetéshez kérésre csekket küldünk, átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet, hogy kinek és azt is, hogy milyen címre küldhetjük a lapot!

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656 – 06 30 449 94 92

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  

Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk