A Búvópatak októberi számának tartalmából

 


 

Évszám nem kell ehhez a dátumhoz többé, amíg magyar lesz a földön. A nap, amit így jelölünk, lelkünkbe égett, és felsorakozott a többi nagy magyar napok közé – érdeme szerint és jelentősége révén talán a legnagyobbnak. A Nap tíz napon át fénylett és világosságot hozott a földre. A nap és a csóvaként követő fényes napok fent ragyognak az emberi történelem egén, és ha majd a földi ember újra égre emeli tekintetét, olvashatja az örök törvényt: Nem lehet véteni a Természet ellen.” – írja Csapó Endre Október 23. című írásában a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap ünnepi számában, amelyben a legtöbb szerző az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik.

Villámok nyílnak az égen, mint

tonnányi rózsaszirom, libegő hullik

alá a budai domboldalon. Szakadt

drótkötélből raszta hajat készít

a fáknak az alkony. Viharban hátra

hajlik nyelvünk. Ha gyógyíthatatlan

félelmünk, a hazaszeretet hogyan

értelmezhető? – írja Ádám Tamás Viharban című versében.

Tetemrehívás címmel Debreczeni Tibor és Cserna Csaba dokumentum-műsorának szövegkönyvét olvashatjuk, amelyből az 1956-os forradalom történéseit a budapesti brit követség, valamint az amerikai követség által hazájuk külügyminisztériumaiba küldött táviratokból követhetjük nyomon. „Jelentik, hogy ami békés tüntetésnek indult, egykettőre kommunistaellenes és oroszellenes jelleget öltött. Az este folyamán, három helyen gyűlt össze a tömeg: a Parlamentnél, a Sztálin téren, ahol csörlőkkel ellátott teherautók segítségével, négy órai munkával ledöntötték a Sztálin-szobrot, a szakszervezetek épületéről és a budapesti rádió Bródy Sándor utcai székházáról pedig letépték a vörös csillagot.”

Győri Andor Napló helyett című írásában felidézi, hogy tizenegy éves gyermekként hogyan élte meg a forradalom napjait vidéken, Győrben. „Október 25-én aztán Győrben is megmozdult a nép. Az iskolában bejelentették, hogy bizonytalan ideig szünetelni fog a tanítás. A városháza melletti téren ledöntötték a szovjet hősi emlékművet, a csillagot szétverték. Megvártuk, míg apám is megjön, aztán a városháza elé mentünk, ahol már hatalmas tömeg hullámzott.”

Miért folyt a vér Budapesten? címmelteszi fel azt a kérdést elbeszélésében Elisabeth Bérczy Bernström, amelyet 1964-ben, 21 éves korában osloi diáklányként tett fel először. „Az asztalon egy teljességében kiterített újság. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének nyomatával. Magyar emigráns lap. Münchenből-e, Párizsból-e, nem tudom. De már tudtam, vagyis hallottam, választottamtól felpanaszolva, hogy a Mondat fordítása nincs meg a magyar költészet francia nyelvű antológiájában. (A Gara-féle antológiában, melyet olykor-olykor leemelek a diák szoba könyvespolcáról.)”

Az Olvasólámpa rovatban Bertha Zoltán irodalomtörténész Szűk Balázs Lyukas október című könyvét mutatja be In memoriam 1956 címmel. „1956 egyetemes világtörténelmi, sőt páratlanul szakrális forradalma legjobbjaink, szellemóriásaink meghatározása szerint, s így egész nemzetünk számára is: világ csodája. Egy kis nép, színtiszta erkölcsi-szellemi késztetésből, lelki felindulásból, szabadság, igazság, emberség időtlen értékeinek szeretetéből ihletődve és megigazulva, mint Dávid száll szembe Góliáttal.”

Alföldy Jenő Gyönyörű tévedéseink címmel Varga Rudolf Kutyacsillag című verskötetére hívja fel a figyelmet. „Nem könnyű megfogalmazni, mi iránt érzünk nosztalgiát. Jórészt olvasmányainknak s az igazságérzetünknek köszönhetjük, hogy mit sóvárgunk vissza. Madách is azt mondja, csak álom az álomban a kiküzdött szabadság, s teljesség. Egy pillanat volt, az is vértől szennyeződött, s már föl is riadtunk belőle. Ahogy az etikus érzésű Dantont, úgy Nagy Imrét is kivégezték. Ahogy Petőfit, úgy Garcia Lorcát, Radnótit, Gérecz Attilát is megölték.”

Sarusi Mihály Talján lapok címmel olaszországi úti jegyzeteit adja közre.

Petrőczi Éva Kehidai kanyarok címmel ír naplót, ebből közöl a Búvópatak októberi száma részletet, amelyben – egyebek mellett – a Deák-kúriában tett látogatásáról is beszámol.

MIKÖZBEN ÁGYÚSZÓ HALLATSZIK leomlanak a gyémánthegyek s a történelem fűrészfogú kísértetei előmásznak a földből, de én a mi titkos kertünkben sétálva megengedem magamnak, hogy átnézzek a valóságon, mint valami áttetsző üvegen, amelyet épp besatíroz az eső.” – írja Baán Tibor az Árkádia – Lépések, feljegyzések, álmok, ábrándok című prózavers fűzérében.

Egyéb, az Olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a folyóiratban, melynek első és hátsó borítóján Ország László elektrográfiái láthatók, a belső lapokon pedig Csorba Emanuel korabeli ’56-os fotói illusztrálják az ünnepi számot.

 

*

 

Aki szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj belföldön 5000 Ft. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán egész évben megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

Share

Kiegészítő információk