A Búvópatak augusztusi számának tartalmából


 

 

A Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap augusztusi lapszámának borítóján Guido Reni Europé és a bika című festményének részlete látható, mellyel a lap készítői szimbolikusan utalnak a most megjelent szám tartalmára is, ahol irodalmi eszközökkel ábrázolva sorsélményeink különböző pólusai jelennek meg a gyerekkortól a felnőttkorig, a nemzeti sorskérdéseken át Európában elfoglalt helyünkig.

Én nem tudom, mi történt vélem akkor,

de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem

s felém hajol az, amit eltemettem

rég, a gyerekkor.”

(…) - a magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versében a létezés misztikus szépsége jelenik meg.

Farkas Judit novellája (Kinézek az ablakon), Tusnády László Láncolt lelkek című színművének egyik jelenete és Varga Rudolf készülő regényének részlete (Három farkas) egyaránt a gyermekkort idézi. A három szerző különböző élményeinek megfelelően, más-más műfajban, és természetesen más-más mondanivalóval közelít a témához, felnőttként azonban szembesülniük kell az Európát és azon belül Magyarországot érintő drámai helyzetekkel, súlyos, megválaszolandó kérdésekkel.

Elégettek minden Ős-rovást

Pokoli láng volt

Mint Alexandriában

Mikor felgyújtották

Szerapisz templomát

Nincs béke azóta sem

Égő könyvtár a világ!”

(…) Tarjáni Imre Bábeli romokon című versében, ahogyan Közelítő barlangrajzok és Állófogadás című verseiben is,Benke László pedig Az újabb népvándorlásra című versében költői eszközökkel rajzolja meg jelen helyzetünket.

Kósa Csaba Hibiszkusz címűtárcájában újabb fontos kérdést vet fel; miért mérgezzük környezetünket? „A selymes kehelybe nézek bele most, a túlélés titkát keresve. A szirmok közül – mint kicsiny, érzékeny periszkóp – kinyújtja a nyakát a sárga porzó, ez az apró gyöngyszemekből fűzött remekmű. Várja a méheket, vigyék tovább az életet. A fehér kehely mélye sötétvörös, mintha vércseppek fröccsentek volna oda, mintha még vérezne a méregtől megsebzett, meggyötört test. Nézek a kehelybe, ámulva. A hibiszkusz sok ezer éves sorsát, történelmét látom benne. És az emberiség történetét, sorsát.”

Rónay László Mándy Iván a Fradi pályán és Németh István Tapolcai Malomtó-mementó című írásában Mándy Iván emlékét idézi föl. „Mándy Iván úgy volt a hazaszeretettel, hogy hite szerint az ország is csak a maga konkrétságában szerethető, fogható föl egyáltalán: egy presszó, egy piac, egy lerobbant vasúti kocsi, egy gang, egy tűzfal, egy temetőkerítés, egy kabinsor, egy futballpálya, annak is a fölmeszelt tizenhatosa és a szögletzászlaja. Az már igen. Az: haza.”

Németh István másik írása, A józan tehetség méltósága című olvasónaplójának részletében a legendás Aranycsapat hátvédjére, Buzánszky Jenőre emlékezik, Sándor Mihály Vasutasból aranybányász című könyvét elemezve. „A szépprózában legfőképpen Mándy Iván és Esterházy Péter, az esszében N. Pál József, a sporttörténet-írásban többek között Sándor Mihály vont le már eddig is figyelemreméltó, megszívlelendő, több mint játékelméleti tanulságokat számomra sport és sors összefüggéseiről.” - írja. Aranylábjegyzet 2016 nyarán című utószavában az idei franciaországi Európa-bajnokságon résztvevő magyar válogatott teljesítményének hatására is kitér.

Három csapás Európára című dolgozatában Csapó Endre felhívja a figyelmet az Európát fenyegető veszélyekre.

A kiút keresésében, a helyes válaszok megadásában nagy szükség van hitünkre is, erről, és a nemzetközi eucharisztikus kongresszus főtitkárává történt kinevezéséről beszélget a volt kaposfüredi plébánossal, Dr. Fábry Kornéllal Lőrincz Sándor Jézus kért e feladatra, nemcsak a bíboros címmel.

A helyes út megtalálásában nagy szerep hárul a szellem más munkásaira, így az írókra is: Az írás szolgálat – Máriás József könyvéről írt könyvismertetőt Cs. Varga István. „Életében és kutatói munkáságában is elválaszthatatlanul összetartozik, egységet képez: élet, hit és irodalom hármassága. Hitének lényege: az a meggyőződés, hogy emberként és magyarként is rendeltetésünk van, amit teljesítenünk kell.”

Csiba Zsolt a hetvenéves Baán Tiborról ír. „Sokoldalú alkotó, versek, haikuk, tanulmányok, összetett képi megnyilvánulások… Munkássága révén újra és újra megélhetjük, hogy gyökereink keletiek, törzsünk európai és lombkoronánk egyetemes… Földlabdás »életfa kabuki«-szerű kollázsa, - mely a Lombhullató idő című kötetének borítólapján is szerepel – akár pusztai ihletettségű, szakrális-monoteista Ég-központú, turáni őskultúránk jelképes megjelenítésének is felfogható…. Nézegetve József Attila sora jut eszünkbe: »Vízcsepp az Ég, viszi a szél.«

Vasvári Zoltán a két éve elhunyt Matyikó Sebestyén Józsefre emlékezik Az etnográfus költő címmel.

Tudományosabb, ha scientific címmel Sarusi Mihály nyelvvédő rovatában (Szóról szóra) most is azért háborog; miért nem a magunk nyelvén beszélünk.

Egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a lapban.

 

 *

 

A Búvópatak már az egész országban - Budapest több pontján és minden megyeszékhelyen - kapható az újságárusoknál!

A lap ára 560,- Ft.

Az éves előfizetési díja azonban nem változik, továbbra is 5000,- Ft postaköltséggel együtt. A befizetéshez kérésre csekket küldünk, átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet, hogy kinek és azt is, hogy milyen címre küldhetjük a lapot!

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656 – 06 30 449 94 92

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

Share

Kiegészítő információk