A Búvópatak júliusi számának tartalmából


 

„…az összeült esküdtszék hosszas tanácskozás után megállapította, hogy a nő rejtély. Megfejtése a jövő számban. A megfejtők között egy ingyenszobát sorsolunk ki a Schwartzer-szanatóriumban.” – olvashatjuk Karinthy Frigyes klasszikussá vált, Asszony, asszonyság című karcolatában a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap júliusi számában, amelynek több írását isa francia mondás; „Cherchez la femme” ihlette.

Döbrentei Kornél két verse (Ballada a női meztelenségről; Ballada a női természetről, avagy mikor igen a nem) egy olyan témakörben kelti fel az olvasók érdeklődését, és adja meg az alaphangot, amelynek könyvtárnyi irodalma van, és amelynek főszereplője mind az irodalomban, mind a képzőművészetben és hétköznapjainkban – Ádám és Éva óta – titkaival, rejtélyeivel örökké jelen van.

Nincs vége a férfiak búvárlatának. – írja A derék asszony dicsérete című lírai kisprózájában Péntek Imre, majd így folytatja: „Keresik ők, keresik az igazit, a társat, a nőt, az asszonyt, akit oldalukon tudnak éjjel-nappal. Keresik szemmel, érzelemmel, minden érzékkel. Mint a búvárok, mélyre merülnek, kockáztatnak, mert tudják: megéri. Expedíciót szerveznek, ha kell, s erőnek erejével szakítják ki, mint egy kerítésen túlnőtt virágot. S ha egyszer meglelték, nem engedik sehova.”

Csernák Árpád Terítéken című novellájában érzékletesen és részletgazdagon ír arról, hogy egy magányos nő végső kétségbeesésében milyen kísérletekre képes, sokszor a nyílt felkínálkozást is vállalva azért, hogy társra találjon. „Sokat utazott külföldre, kiállítások megnyitójára járt, színházba, moziba… sőt, futball meccsre is elment, bár soha nem érdekelte a foci, de az egyik barátnője ezt tanácsolta, akit szintén nem érdekelt a foci, de egyszer elment egy meccsre, ott megtetszett neki az egyik játékos, elkezdett feltűnően és szenvedélyesen drukkolni a csapatának, a mérkőzés után megismerkedtek, nagy szerelem lett belőle, és azóta is boldog házasságban élnek… Nem, neki ez sem sikerült. […] Most vasárnap volt és kánikula. Szabadnap és tűző napsütés. Már régen kacérkodott azzal a gondolattal, hogy egyszer elmegy egy nudista strandra…”

A magyarul író, svéd származásúElisabeth Bérczy Bernström Zsetonra váltva című, Afrikában játszódó, krimi jellegű elbeszélésében arról ír, hogy a játékszenvedély és egy meztelen fürdőzés milyen kiszolgáltatott helyzetbe, már-már életveszélybe sodorhat egy házaspárt. „A Kalahári sivatag északnyugati része ez, a namíbiai határtól nem is olyan messze. Január eleje van és nyár. Az esős évszak, de hogy most jó pár napja nem esett, elviselhető a harminc fokos meleg is. Úgy ezerkétszáz méter magasságban volnánk a tenger szintje felet. Reggel kiadós a harmat, de miután feljött a Nap, egy szem pára sincs a levegőben…”

Mi közöm Balog Zsuzsához? című elbeszélésében Ványai Fehér József egy teljesen más korban és élethelyzetben, a 20. század hetvenes éveiben játszódó történetben egy olyan helyzetet tár elénk, amikor a férfi a felismerhetetlenségig megváltozott, mondhatnánk lezüllött, hajdanvolt szerelmével találkozik. „Közben fél szemmel Balog Zsuzsikára sandítottam, lestem a hatást, majd végignéztem a fal mellett ücsörgő kis hetedikes bigéken, akik majdnem elolvadtak a gyönyörűségtől. Ilyenkor úgy éreztem, hogy tényleg hasonlítok Daniel Olbrychskire, a lengyel színészre, akinek portréja ott lógott a moziterem főbejárata fölött.”

Rónay László irodalomtörténész Elárvult panoptikum című rovatában most Karinthy Frigyes megtanul írni címmel azt a minden műfajban maradandót alkotó írót kelti életre, aki műveiben gyakran boncolgatja a nő és férfi kapcsolatát.

Karinthy Frigyes a ma is aktuális, Olvasó – lásd: olvasás, vö. természeti tünemények című karcolatát is olvashatjuk a Búvópatak júliusi számában. „Sajátságos, a természettudósok tanúsága szerint csak igen ritkán megfigyelhető jelenség, melynek okát a terápia sikertelenül keresi. Külalakja egészen olyan, mint az embereknek és a többi íróknak: táplálkozik és lélegzik. Tartózkodási helye bizonytalan. Állítólag és régi könyvek szerint, a negyvenes években még csapatostul szemlélhető volt az irodalmi életben. Két fő válfaját különböztetik meg az asztrológusok: a közönséges olvasót és az ún. nyájas olvasót; mindkét kifejezés kiveszőben van.”

Szíki Károly a volt francia köztársasági elnök édesapjával, Sárközy Pál festőművésszel készített interjút ez év tavaszán, Nagyszalontán, ez a beszélgetés Áruba bocsátom magam…vásznon címmel olvasható a lapban.

Króni a part vörhenyes köveire guggolt, tenyerét a vízbe mártotta, mintha méz folyna a Balatonban, számtalan kis naptöredéket látott maga körül, az ujjai előtt, a tenyere mélyén. Múlt illata volt a víznek.” – Lukáts János az Áldott bozótos című novellájában fájdalmas derűvel döbben rá régvolt barátaira emlékezve, hogy a diákkori paradicsomi élmények és élethelyzetek után mindenkinek másként alakult a sorsa, mint ahogy annak idején megálmodták, és ma már nem sok közük van egymáshoz.

A Marhák a Dunán című elbeszélésben, a Kisslaki Lászlóra jellemző anekdotázó kedvvel, egyszerre drámaian és humorral írja le egy marhacsorda átúsztatásának történetét, amelynek – természetesen – szerelem, és egy hosszantartó házasság a vége. „Ahogy kiértünk a partra, csónakba ültünk, jó darabig vártuk a marhákat. Aztán nagy ricsajjal elkezdődött a serkentés, amit tán még a süket halak is hallottak a víz alatt. A legények eget repesztő ordibálással, ostordurrogtatással szorították a csordát a víz felé. A rémült sereghajtók, nehogy rajtuk csattanjon az ostor, bőgve belenyomták az előttük tülekedőket a folyóba. Akkor már csak egy út volt: a túlpart! Persze egy két idősebb tehén, akik már párszor átúsztak a legelőre, már reggel óta tőgyig a vízben kóstolgatták a sodrás erejét.”

Íróavatás címmel Bakonyi István irodalomtörténész annak a Győri Andornak a Chloé című kisregényét ajánlja az olvasók figyelmébe, aki sikeres műszaki és közgazdasági pályát tudhat maga mögött, és aki bejárta a fél világot, de csak most, a nyugdíjazását követően írta meg kései művét.

Vasvári Zoltán Az ítélő Balatontól a Szélcsendig című tanulmánya harmadik részének témája: Lányok, asszonyok a balatoni filmeken. „Színésznők gyakran panaszkodnak, hogy a színpadi szerzők kevés jó szerepet írtak, írnak a számukra, a színpad a férfiak világa. A filmnél ez máshogy van. Jó sok nézőt vonzó mozi elképzelhetetlen szép nők nélkül. Balatoni filmjeink is ezt bizonyítják. Szinte nincs olyan köztük, amelyben egy vagy több színésznő nem kapott főszerepet.”

Bátai Tibor (Párbeszéd kérdő módban), Szabó Pap Edit (Miközben a Vénusz), Pósa Zoltán (Az élet álom) versein kívül Németh István (Elizabeth Barrett-Browning: 43. portugál szonett és Pierre Emmanuel: Delacroix) és Kerék Imre (Delacroix Jákobja – Parafrázis Pierre Emmanuel versére) műfordításai mellett egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a lapban, melyet Ország László és Csernák Bálint igényes szép fotója mellett Henri de Toulouse-Lautrec és Pierre-Auguste Renoir több festménye illusztrál.

 

*

 

A Búvópatak már az egész országban - Budapest több pontján és minden megyeszékhelyen - kapható az újságárusoknál!

A lap ára 560,- Ft.

Az éves előfizetési díja azonban nem változik, továbbra is 5000,- Ft postaköltséggel együtt. A befizetéshez kérésre csekket küldünk, átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet, hogy kinek és azt is, hogy milyen címre küldhetjük a lapot!

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656 – 06 30 449 94 92

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

Share

Kiegészítő információk