buvopatak.hu

 

 

Szeretettel üdvözlöm Önöket, Benneteket!

Sokat gondolkodtam azon, mit is mondjak ma ezen a napon, az emlékezés és az ünneplés napján, ami számomra annyi mindenről szól: a fájdalmas emlékekről, szétszakítottságunkról, megalázottságunkról és ugyanakkor küzdelmeinkről, mégis megmaradásunkról, és szól a vágyainkról, óhajainkról, az akaratról, hogy összetartozzunk újra, és ezt kifejezésre is juttassuk!Emlékezünk az igazságtalan, embertelen, döntésre de ünnepeljük emelt szívvel Összetartozásunkat határainkon kívül élő Testvéreinkkel együtt!

 

Így lett ez a nap, június 4.-e a Magyar Nemzet közakaratából a Nemzeti Összetartozás napja, aminek a szimbóluma ez az emlékmű! 

 

Kb két és fél éve annak, amikor Szebellédi Zoltán megkeresett az Újkígyósért Közalapítvány kérésével, tervezzek Újkígyós Város - szülőfalum - számára Trianoni emlékművet, ami a Nemzeti Összetartozást szimbolizálja!

Azonnal igent mondtam! 

 

Hogy mit éreztem akkor, nehéz lenne most elmondani, de megpróbálom, először röviden: Örömet, meghatódottságot, hálát, köszönetet...

Bővebben pedig: mint annyiónkét, az én egész életemet is végigkísérték a Trianoni döntés  embertelen következményei, fájdalmas emlékei, amik családomat is súlyosan érintették!

 

Édesanyám Bagosi Piroska 1920, júniusában a Partiumi Erdőgyarakon született, Nagyszalonta mellett egy csodálatos, összetartó magyar családban! Apámmal az újkígyósi Gera Antallal 1937.-ben ismerkedett meg, aki rokonlátogatóban járt Erdőgyarakon. 1940.-ben házasodtak össze.

Anyám gyerek koromban sokat mesélt a közelmúlt és régi idők történeteiről, történelméről, az igaziról! Mesélt Erdélyről - Tündérországnak hívta -, a székely testvéreinkről, a Felvidékről, Délvidékről, Nagymagyarországról! Mesélt Csaba királyfiról, a Tejútról, emlékszem, téli kései estén, 

pl karácsonykor, amikor sokáig fönt lehetett maradni, magunkra kaptunk valamit és kivitt; a bátyámat és engem, hogy megnézzük a Tejutat, ahol Csaba királyfi lovagol a seregével. Hát mi láttuk vagy legalább is hallani véltük a patkók csattogását a csillagos úton! És mesélt a Csodaszarvasról!  Róla anyámtól hallottam először, sőt abban az időben egyedül tőle, azt hiszem! Arany Csodaszarvas regéjét is ismerte, gyakran idézte a refrént: „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra...”

 

A tervezésnél számomra egyértelmű volt, hogy az emlékműnek mindenképpen pozitív üzenete kell legyen! Arról szóljon, azt szimbolizálja, ami összeköt bennünket, a gyökereinket és ami előre mutat, fényt, utat mutat, mint hajdan, ősi regénk szerint a Csodaszarvas!

Az elképzeléseimről többször beszélgettünk a szoborbizottság tagjaival, Harangozó Imrével Szebellédi Zolival és főként Gazsó Adrival, az általam is nagyra becsült szakemberrel, képzőművésszel telefonon, messzengeren, 

e-mailben  /jó ez a technika, ha jóra használja az ember!/, majd rajz-terveket készítettem, 1/10-es makettot és ezekről fotókat küldtem,

Majd a két évvel ezelőtti nyáron Bálint fiammal /Csernák Bálint, a Somogy megyei múzeum vizuális munkatársa, fotósa/ eljöttünk találkozni a szoborbizottság tagjaival és kiválasztani a helyszínt. Ezt választottuk- azt hiszem, jó döntés volt!

Aztán 2021. Advent első vasárnapján elhoztam a makettot és a templomban bemutattuk az érdeklődőknek és az első gyertya meggyújtása után megkötöttük a szerződést!

Miután hazajöttem, Máté fiammal /Csernák Máté képzőművész, régóta a köztéri szobraimnál alkotótársam/ hozzáfogtunk a Csodaszarvas szobor 

1/1-es, azaz eredeti, a megvalósitásra alkalmas méretének elkészítéséhez.

A alkotói és kivitelezési folyamatot nem részletezném, mert az elmondva is nagyon hosszú lenne!

 

Amit még el szeretnék mondani, azok a köszönet, a hála szavai.

Köszönet Újkígyós Város lakosainak, hogy újra bizalmat szavaztak nekem, nekünk és az Újkígyósért Közalapítvány illetve Szoborbizottságon keresztül felkértek a Nemzeti Összetartozás Emlékmű elkészítésére! Hála és köszönet az Újkígyósért Közalapítványnak és vezető tisztségviselőinek, Harangozó Imrének , Horváth-Gazsó Adriennek, Szebellédi Zoltánnak …., hogy teljes szívvel felvállalták és csodásan végigvitték a szobor elkészüléséhez szükséges ügyintézéseket, adományok gyűjtését, munkálatokkal  kapcsolatos szervezést, a velem való folyamatos kapcsolattartást és a mai nap nagyszerű előkészítését. Itt meg kell említenem Rozsnyai Ildit , a Petőfi Művelődési Ház igazgatóját és nagy nagy szeretettel megköszönöm az ő munkáját is! Köszönöm Polgármester úr Botyánszky Pál minden segítségét, támogatását, Zsolt Atya támogató részvételét, a templomkerti helyszín felajánlását, Köszönöm az adómányozók hozzájárulását a szobor költségeihez, nélkülük nem jöhetett volna létre ez az Emlékmű! 

Köszönet a kivitelezőknek, a Bronz-forma kft-nek, a Granimár Kft-nek, mert csodálatos minőségi munkát végeztek!

 

Végül, de nem utolsó sorban köszönet Máté fiamnak, alkotótársamnak a most is magas szintű munkáért, férjemnek Csernák Árpád írónak, színésznek, a Búvópatak főszerkesztőjének és Bálint fiamnak a lelki- szellemi támogatásért, köszönöm , hogy mindig, mindenben számíthatok Rátok!

És a legnagyobb köszönet Istené, aki mindezt megadta nekünk!