A Búvópatak februári számának tartalmából
„A magyar Felvidékr?l elüldözték a családomat. 1938-ban születtem, a Nyitra melletti Nagycétényben éltem nyolcéves koromig. 1946-ban, amikor sokakat a Szudéta-vidékre, másokat Magyarországra hurcoltak, mi elmenekültünk. Megszüntették a magyar iskolát, apám, anyám tanító volt, lehetetlenné tették ?ket elmenekültek. Akkor már hatan voltunk testvérek, kés?bb, itt Veszprémben, még három testvérem született… Almádit pedig második, fogadott szül?földemnek tartom.” – idéz Sarusi Mihály köszönt?jében a most 75 éves íróbarát, Balogh Elemér önéletrajzából a Búvópatak polgári kulturális és társadalmi havilap februári számában. A lapszám több írása is arról tanúskodik, hogyan befolyásolja, alakítja, torzítja emberek egyéni sorsát a politika, a történelem.
Az egyik kapun kimentem, a másik kapun bementem… címmel Barna Gábor interjúját olvashatjuk Maróti Ervin Arnold atyával. Az ígéretes fiatal ciszterci szerzetes-tanárjelöltb?l esztergályos, kovács, villanyszerel? lett, miután a Rákosi-rendszer feloszlatta a szerzetesrendeket és Kunszentmártonba telepítette.
Csillag Tibor és Béri Géza, a füveskerti költ?csoport tagjai már az 1956-os forradalom el?tt éveket töltöttek Rákosi börtöneiben. Béri Géza 46 éves korában 1979 karácsonyán önkezével vetett véget életének, elviselhetetlennek érezve azt az élethelyzetet, amelybe a Kádár-rendszer kényszerítette. Csillag Tibor is élete végéig szenved? alanya volt ennek a kornak, mély nyomokat hagyva életében és költészetében. A lapban elolvashatjuk Csillag Tibor Könyvtemet?, Bércek táncolnak és Önarckép zöld fénycs?vel cím? verseit, valamint Béri Géza Homokev? és Eszme halaknak cím? költeményeit.
A 2012. novemberben elhunyt Rózsás Jánosról - aki 18 éves korától kilenc évig raboskodott a GULÁG kényszermunkatáboraiban - elhurcoltatásának elbeszélésével emlékezik meg a lap Indulás a Szovjetunióba címmel. „Aznapra már elfogyott minden élelem. Rövidebb ideig tartó útra számítottak az ellátó tisztek, akik az amúgy is sz?kösen osztott napi fejadagot biztosították a szállítmány élelmezésére. Teljesen üres volt a vagonunk túlsó oldala, velünk koplaltak a katonák is. Mi az éhségnek arra a fokára jutottunk, hogy nem enni, hanem miel?bb meghalni szerettünk volna, hogy véget érjen a kínszenvedés…”
Árvíz képekkel címmel Csorba Emanuel a Mohács körül 1956-ban pusztító jeges árvízhez kapcsolódó emlékeit eleveníti fel. A fényképeket m?egyetemi tanársegéd korában készítette, amikor részt vett az elpusztult tanyavilág újjáépítésében. Kés?bb „osztályidegen, nacionalista és klerikális” nézetei miatt eltávolították a M?egyetemr?l.
Petrozsényi Nagy Pál Sprechen sie deutsch? cím? novellája arról szól, hogy a Ceausescu-rendszer miként lehetetleníti el egy erdélyi magyar értelmiségi életét.
Rideg István a Nagykunság eddigi legnagyobb írójáról, Körmendi Lajosról írt elemzést, amely a napjainkban jelent meg. Sarusi Mihály Milyen is volt Körmendi Lajos világa? címmel mutatja be a kötetet, és emlékezik pályatársára, akit megpróbáltak kiszorítani a magyar irodalmi életb?l.
„Egy egész nemzedék látja viszont sorsa alakulását – döbben rá, aki kézbe veheti e ragyogó könyvet.
Hogyne, aki Körmendi nemzedékének tagja. Íróként, magyarként, értelmiségiként, avagy kétkeziként, hazáját szeret?, a nemzeti hagyományokra alapozó fölemelkedés híveként…
Vajh mennyien lehetünk?
Nemzedéken belül.”
Körmendi Lajosnak odaátra címmel Sz?k Balázs is a nyolc esztend?vel ezel?tt elhunyt író emlékét idézi.
Az orvos halála címmel Németh István Péter Fekete Gyula regényér?l írt elemzést, amelyb?l film is készült 1966-ban Páger Antal f?szereplésével.
Matyikó Sebestyén József Tagore füredi versei címmel a Balaton parti fürd?városhoz sok szállal köt?d? Nobel-díjas hindu költ?, Rabindranath Tagore két versét ajánlja az olvasók figyelmébe Sárközi Mátyás fordításában. A gyógyulás emlékére cím? vers magyarul a Búvópatakban lát napvilágot el?ször.
Igazi felüdülést jelent a fagyos téli hónapban elolvasni Szutrély Péter beszámolóját Dubaizzunk egyet! címmel, melyben a milliárdos lét sci-fibe ill? világába kalauzol el.
Ezzel mer?ben ellentétes világot idéz A siófoki Diogenészr?l cím? írásában Matyikó Sebestyén József, amelyben a Siófokon él? fest?m?vészt, Csiszár Eleket mutatja be.
Csiba Zsolt A boldogságról… cím? esszéjében a küzdés, a szenvedés és a boldogságkeresés összefüggéseit vizsgálja.
„… ami a boldogság, der?s létalap ünnepélyes befogadásához, a kehely megalkotásához, a szenvedés tüzében történ? kikovácsolásához szükséges az az Igazságkeresés, mert csak az Igazság teremthet megalapozott Békét.
Önmagunk és mások becsapásának életformaszer? gyakorlása, netán élvezete, torokszorító, értékromboló, önpusztító er?, valójában gyengeség, a mindent fölülíró, talán sorsszer? hatalom-gy?zelem mánia pedig alighanem a tudott vagy be nem látott nihilizmus, a bels? kielégítetlen kis-gömböc, ami mint csillapíthatatlan sóvárgás egyfajta kórrá válva az egész világot pusztulással fenyegetheti, és ezekkel a vívódásokkal alighanem sokunknak lenne, els?sorban bels?, tennivalója: »Tükör, nézz a tükörbe…« - mondja Weöres Sándor…
Isten amúgy – köszöni szépen – jól van, csak ha az önjelölt „isten”, a világiasság lényegiségü szemfényveszt? Messiás által uralt és manipulált felh?-valóságra néz, önti el a bánat…”
Egyéb, az olvasók érdekl?désére számot tartó írások találhatók a lapban.
Szeretettel a Búvópatak szerkeszt?sége
* * *
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Búvópatak áprilistól csak MEGRENDELÉSSEL vásárolható meg.
Aki szeretne a lapra el?fizetni, kérésre csekket küldünk.
Az éves el?fizetési díj 5000,– Ft, félévre 2500,– Ft.
Átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az el?fizetést.
Elérhet?ségeinek:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Postacím: 7401 Kaposvár, Pf. 353.
Telefon: (82) 310 656
