Levelek, vélemények
Dr. Buda Bálint
2008. szeptember 15.
Kedves Árpád!
Szépen köszönöm a mostani tiszteletpéldányokat és a multkorit is!
Jól időzítetted a tudósításokat az erdélyi bevonulásról...Újra elolvastam és bizony helyenként megint megkönnyeztem.
Különben nagyon tetszett ez a szám...szinte minden darabja! – Döbrentei Kornélt nagyra becsülöm és élvezettel olvastam írásait. – Örülök tudós kollégám – Gyurkovits Kálmán – kitűntetésének. Bizony megérdemli! – Nagy örömmel olvastam másik tudós kollégám – Heinz Tamás – írását is. – Arcképvázlatod és arcképed is nagyszerű benne! – Stoffán könyvét már régebben megvettem és olvastam: én bizonyítottnak érzem, hogy Teleki gyilkosság áldozata lett. ( Édesapám ismerte és nagyon tisztelte....Emlékszem, egyszer felháborodva jött meg a Parlamentből – oda állandó sajtó-belépője volt – és hozta a fényképet, amelyet a németek osztogattak a képviselőknek: egy hosszúorrú vadászkutya,szemüveggel, fején csrkészkalappal. Kommentár nem kellett hozzá, mi gyerekek is jól tudtuk, hogy ez Teleki akar lenni....Sehogy sem találom a képet, pedig valahol biztosan megvan a családi iratok közt.) Persze a magyar történelem sajnos tele van az eltussolt gyilkosságokkal: /Szent/ Imre herceg, Zrínyi Miklós, Széchenyi stb.stb. – Te vagy talán az egyetlen, aki a magyar sajtóban megemlékezik a Magyarok Világszövetségének Világkongresszusáról, pedig ez az utóbbi idők legnagyobb horderejú magyar eseménye volt!!!
Szeretettel ölellek
Buda Bálint.
2008. szeptember 15.
Hegyi Béla
2008. augusztus 13.
Kedves Árpád!
Nem tehetem meg – mindenféle külső-belső bajokkal küszködve sem –, hogy ne szóljak a tőlem telhető lelkesedéssel a lap augusztusi számáról. Az előzőekről is írhattam volna, hiszen a szívemből szerkesztődtek, de ez az augusztusi különösen megragadott. Úgy gondolom, sok magyar folyóirat számára például szolgálhatna. A színvonalat megszoktuk már, de a tartalom! Egyetlen kiáltás ez, a nem csüggedő magyarság kiáltása. Vártuk! A reményé, mely – oly sok jogos pesszimista megszólalás ellenére – a csakazértis lobogóját lengeti meg, mint egykor Ady. Hitet, erőt, hazaszeretetet fűt. A lehajtott fejeket dacosan fölegyenesíti. Augusztus után szeptember következik, majd október. A mi októberünk!
Hegyi Béla
2008. augusztus 13.
